Déli túra
0 m
a következő pontig
1
Sóstó Látogatóközpont
A Látogatóközpont a természetvédelmi terület különleges élővilágát mutatja be, az állandó kiállítás lenyűgöző fotói a Sóstón élő ritka fajokat tárják a látogatók elé. Szakembereink szívesen mesélnek a Sóstó fejlődéséről, szépüléséről és szerepéről a városban.
A Látogatóközpontba való belépés előtt figyeljék meg a központ érdekes, rozsdabarna felületét! Ez a különleges bevonat az úgynevezett corten acél, amely napjaink legkörnyezetbarátabb anyaga. Mi a célja ennek a megoldásnak?
150 m
a következő pontig
2
Napozó stég
Álljanak meg egy perce a stégen! Magunk előtt látunk egy kis nyílt vízfelületet és a nádast. A Sóstó Természetvédelmi Terület hatalmas változásokon esett át az évszázadok során. Ahol mi most állunk, ezen a helyen a múlt század első felében például strand volt, ami nagy népszerűségnek örvendett a székesfehérváriak körében. Ekkor élte a terület az egyik fénykorát. Tudják vajon honnan kapta a közelben lévő Hosszúsétatér nevű utca a nevét?
250m
a következő pontig
3
Basa-árok
A Basa-árok felett tartózkodunk, ami a Sóstó vízutánpótlását tekintve az egyik természetes befolyó. Az árkon egy bürü híd vezet keresztül, ami pallókból álló hídszerű építmény, lassú folyású állóvizeken történő átkelésre. A túra során még számos ilyen bürü híddal talákozunk majd. Honnan van víz a tóban?
200m
a következő pontig
4
Kócsag-torony
Menjenek fel a Kócsag-toronyba! Ahogy haladunk felfelé, az első szinten találkozunk a nagy-kócsaggal (Egretta alba), kilátónk névadójával. Ez a faj a természetvédelem címermadara, az 5 forintos érme hátulján is látható. Sóstón is gyakori gémféle, nádasok szegélyén gyakran megfigyelhető. Vonuló faj, de télen is egyre gyakrabban találkozhatunk áttelelő példányaival. Figyeljük meg a madarakat a toronyból! A Sóstón előforduló madárfajok száma eléri a 90-et. Kik is ők?
380 m
a következő pontig
5
Költőszigetek
Haladjanak óvatosan, csendesen a víz felé! Itt közelről megfigyelhethetik a mesterséges szigeteket. A számos ilyen mesterséges sziget található a Sóstón. Ezek a szigetek iszapból épültek, ágakkal, ún. rőzseművel vannak megerősítve, hogy a víz ne mossa el őket. A Sóstó 2016-17-es rehabilitációja során épültek ezek a szigetek. Kik lehetnek a lakói? Mi a céljuk egyáltalán?
300 m
a következő pontig
6
Gát és zsilip
Most az Északi- és a Déli-tómedret elválasztó gáton haladnak át. Ezen a gáton egy kétaknás vízkormányozó műtárgy található, ami lehetővé teszi, hogy magas vízállás esetén az Északi-mederből a Déli-tóba is víz jusson. A Déli-tómederben is számos faj találja meg az életfeltételeit, többek között gyakran hallhatjuk a fácán hangját, de őzek, rókák is előszeretettel látogatják, a nádasból pedig gyakran szólal meg nyári időszakban a nádi tücsökmadár és a nádirigó. Érdemes megfigyelni az Északi- és Déli-tómeder közti különbségeket, vajon mi az oka?
320 m
a következő pontig
7
Nádi-berek
Elérkeztek a Nádi berekbe. Körbe sétálva először a Tavi-rózsa sétánnyal találkozunk. A bevezető bürü mellett elsősorban nyári időszakban találkozunk a virágzó tündérrózsákkal. Tovább haladva egy leskunyhóhoz is elérünk. Figyelmesen szemlélődünk, több érdekes növényfajjal találkozhatunk. Hányat ismernek fel közülük?
390 m
a következő pontig
8
Attila-rét
Elérkeztek egy gyönyörű, nyílt rétre. A városi közélet és Sóstó meghatározó személyisége volt Gáspár Attila természetvédő, a Zöld Kerekasztal Társaság vezetője, akiről az Attila-rét a nevét kapta. Elsőként kezdeményezte Sóstó rehabilitációját és helyi védetté nyilvánítását. Az ő munkája nélkül nem lehetne olyan csodás hely Sóstó, mint napjainkban. Az Attila-rét a családok kedvenc helye. A gyerekek kedvükre fogócskázhatnak a labirintusban, melynek neve vejsze fogócska. Vajon miért?
.JPG)
540 m
a következő pontig
9
Régi lőtér
Nem is olyan rég ezen a területen még nem lett volna tanácsos sétálgatni. Egy évszázadon át röpködtek itt magyar, osztrák és szovjet fegyverek lövedékei. A szocializmus éveiben magyar és orosz katonák gyakorlatoztak itt, akik a Segesvári utca végénél lévő állásokból lőttek. Napjainkban a lőszermentesítés után azonban nyugodtan lehet itt túrázni és közben gyönyörködni a természet szépségeiben. Vajon itt is élnek ritka növények?
370 m
a következő pontig
10
Lődombok
A lődombbok szerepe az utóbbi évtizedekben átalakult, és már nincs szükség arra, hogy menedéket nyújtson az esetleges golyótámadások elől. Egy sokkal nemesebb feladatot lát el, otthont ad a hazánkban fokozottan védett gyurgyalag és a védett partifecske számára. Ez a homokdomb tökéletes fészkelőhely számukra, ahova mély üregeket tudnak vájni, így biztonságba tudhatják fiókáikat és ahol van elegendő élelem számukra. A partifecske leginkább kisméretű rovarokkal táplálkozik. A gyurgyalag főként különböző repülő rovarokkal táplálkoznak, mint például szitakötő, sáska és darazsak. Miért ritkák ezek a fajok?
470 m
a következő pontig
11
Kiszáradó láprét
A mocsár állóvíztől teljesen felázott terület, amelyet általában sűrű és buja növényzet, néha egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít. A láp olyan, állandó vízhatásnak kitett terület, amelynek élő rendszerei tőzeget halmoznak fel úgy, hogy a folyamatosan vastagodó tőzegrétegek növekedése és (bomlás vagy erózió okozta) fogyása hosszú távon egyensúlyba kerül. A láp tehát együtt jelenti a növénytakarót és a belőle képződő tőzeget is, amely ritka növényeket rejt. Mik ezek a ritka növények?
470 m
a következő pontig
12
Három nővér
A ,,három nővér,, facsoport tagjai csöregefűz (Salix fragilis) fafajták, melyek 100 évnél is idősebbek, így Sóstó legrégebbi lakói közt tudhatjuk őket. Tudományos neve utal egyik legjellemzőbb tulajdonságára fragilis-törékeny, ugyanis kicsi ágai valóban kis ütés hatására is már eltörhetnek. A csoport egyik tagján szemmel látható nyomai vannak ennek. Tippeljenek, hány faj élhet egy ilyen holtfában!
300 m
a következő pontig
13
Belső-tó
Régi bányászati tevékenység miatt alakult ki a Belső-tó mélyedése, amely csapadékos időben vízzel telítődik, de szárazabb időben teljesen ki is tud száradni. Ezen váltakozások hatása biztosítja a jó talajt a területen. Mindezen hatások következtében változatos élőhelyek alakulnak ki, melyek sok élőlények adnak otthont, köztük őzeknek is száraz időben. Ha szerencsénk van és elég csöndben közelítjük meg a helyet, még az is lehet, hogy találkozunk velük.
440 m
a következő pontig
14
Attila-rét
Elérkeztek egy gyönyörű, nyílt rétre. A városi közélet és Sóstó meghatározó személyisége volt Gáspár Attila természetvédő, a Zöld Kerekasztal Társaság vezetője, akiről az Attila-rét a nevét kapta. Elsőként kezdeményezte Sóstó rehabilitációját és helyi védetté nyilvánítását. Az ő munkája nélkül nem lehetne olyan csodás hely Sóstó, mint napjainkban. Az Attila-rét a családok kedvenc helye. A gyerekek kedvükre fogócskázhatnak a labirintusban, melynek neve vejsze fogócska. Vajon miért?
500 m
a következő pontig
15
Bíbic les
Menjenek fel a Bíbic-lesre! A bíbic jellegzetes bóbitájáról könnyen felismerhető, közkedvelt madárfajunk. A hazánkban is költő partimadarak közül messze a leggyakoribb. A leshez eső legközelebbi szigeten megfigyelhetjük egy-egy példányát költési időszakban. Nézzünk körül a les környékén is! Megtalálhatjuk a galagonyát és a bodzát is. A galagonyát a népi gyógyászatban gyógynövényként is alkalmazzák: jótékony hatással van a szívműködésre, a bodza szintén gyógynövény, virága rendkívül ízletes, bogyóját pedig festőanyagként is alkalmazták. Ismertek-e ezekhez a fajokhoz kapcsolódó verseket, mondókákat?
80 m
a következő pontig
16
Kilátó
Lessük meg a tavat a magasból! Figyeljük meg az élőhelyfoltok mozaikos elhelyezkedését, nádas, szigetek, nyílt vízfelületek, lagúnák váltogatják egymást. A Sóstó Székesfehérvár egyetlen természetes tava. De hogyan kerül víz a tóba? A rehabilitáció során a vízpótlást (a csapadékon kívül) több forrásból oldották meg a szakemberek. A vízutánpótlás rendszerének megértésében segít a tábla a kilátó tetején.
