Természetvédelmi terület

A Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület Székesfehérvár belvárosától két és fél kilométerre található, szerves részét képezi a város lüktető életének. 218 hektáron helyezkedik el, melyből 121 hektár országosan védett, de a többi terület is helyi oltalom alatt áll. Különleges élővilágok találkozásának egy kis szigete ez, mely egyben egy nagyváros zöld szíve.

Növényvilág

A ritka növényfajok közül megtalálható nálunk számos orchideafaj, többek között a ritka békakonty (Neottia ovata), vitézkosbor (Orchis militaris), poloskaszagú kosbor (Anacamptis coriophora), fehér madársisak (Cephalantera damasonium), de megtalálható a magyar szegfű (Dianthus pontederae) is, ősszel pedig az őszi kikerics (Colchicum autumnale) pompázik. Számos különböző növénytársulást lehet felfedezni, a nádasoktól a nyílt vízfelületeken át a bokorfüzesekig és a fenyvesekig mindennel találkozhatunk.


Állatvilág


Az állatvilág is nagyon gazdag a Sóstón, a vízben számos gerinctelen faj találja meg életfeltételeit, többek között csigákat, szúnyoglárvákat, bogarakat, szitakötőlárvákat is láthatunk, de őshonos halfajok is élnek a tóban. Többek között compó, csuka, aranykárász és a fokozottan védett lápi póc is. Jelentős mocsári teknős (Emys orbicularis) állomány él a Sóstón, jó időben pedig a nádas hangos a békafélék koncertjétől.

Ami talán a leglátványosabb és leginkább magával ragadó, az a terület madárvilága, az itt költő madárfajok száma eléri a 100-at. A szárcsa (Fulica atra), kis fekete testével igen gyakori vendégünk, erről árulkodik a közelben lévő utca neve is. A vízityúk (Gallinula chloropus) hangja is gyakran hallható nálunk.

A légteret a dankasirályok (Larus ridibundus) és a közéjük vegyülő szerecsensirályok (Larus melanocephalus) uralják. Számukra remek költőhely a rekonstrukció során a kialakított mesterséges költőszigetek, így országos szinten kiemelt fészkelő kolónia él a tavon.

A nádasban gyakorta látható a nagy kócsag (Egretta alba), erről a fajról kapta a nevét, a Sóstó jelképe a  Kócsag-torony. Tavasszal gyakran hallható a kakukk (Cuculus canorus) és a gyurgyalag (Merops apiaster) hangja is, utóbbinak a Homokbánya területén egy kisebb költőtelepe is van, ami 2020 tavasza során került felújításra. Ha figyelmesen sétálunk, szemünk elé kerülhet a 2019. év madara, a gólyatöcs (Himantopus himantopus) és még sok más parti madár is.

Minden évben megválasztják Magyarországon az év madarát, az online szavazáson bárki résztvehet.
2020-ban az év madara az erdei fülesbagoly (Asio otus) lett, ez a faj a Sóstó déli, országosan védett területén költ. Sóstón stabil állománya él, évente több pár is sikeresen nevel fel fiókákat.

Gombák


A Sóstó gombavilága is sok érdekességet rejt. Esős időszakokban számos gombafaj megfigyelhető, a Három Nővér nevezetű öreg fűzfákon például sárga gévagombák (Laetiporus sulphureus) élnek. Ez a gombafaj sok más gombához hasonlóan az ártéri erdők elhalt fáin telepszik meg. Gyakoriak a pókhálósgombák, a különböző tintagombák, csiperkék, kucsmagombák, de megtalálható nálunk számos korallgomba faj holtfákon nagy telepeket alkotva.
A gombák az életközösségek nagyon fontos képviselői, emiatt kiemelten vigyázzunk rájuk és ne pusztítsuk el vagy szedjük le őket, hiszen egy természetvédelmi területen járunk!

Számos védett és fokozottan védett növény- és állatfaj mellett látogatóink megismerkedhetnek a vizes élőhelyek jelentőségével, természetvédelmi problémákkal, és az aktív, mindennapi természetvédelemmel is. A terület önállóan is látogatható, de szakvezetőink segítségével az ökotúrák alkalmával mélyebb ismertet is szerezhetnek a kirándulók.