Északi tókör

A Látogatóközpont a természetvédelmi terület különleges élővilágát mutatja be, az állandó kiállítás lenyűgöző fotói a Sóstón élő ritka fajokat tárják a látogatók elé. Szakembereink szívesen mesélnek a Sóstó fejlődéséről, szépüléséről és  szerepéről a városban. 

A Látogatóközpontba való belépés előtt figyeljék meg a központ érdekes, rozsdabarna felületét! Ez a különleges bevonat az úgynevezett corten acél, amely napjaink legkörnyezetbarátabb anyaga. Mi a célja ennek a megoldásnak?

Álljanak meg egy perce a stégen! Magunk előtt látunk egy kis nyílt vízfelületet és a nádast. A Sóstó Természetvédelmi Terület hatalmas változásokon esett át az évszázadok során. Ahol mi most állunk, ezen a helyen a múlt század első felében például strand volt, ami nagy népszerűségnek örvendett a székesfehérváriak körében. Ekkor élte a terület az egyik fénykorát. Tudják vajon honnan kapta a közelben lévő Hosszúsétatér nevű utca a nevét?

A Basa-árok felett tartózkodunk, ami a Sóstó vízutánpótlását tekintve az egyik természetes befolyó.  Az árkon egy bürü híd vezet keresztül, ami pallókból álló hídszerű építmény, lassú folyású állóvizeken történő átkelésre. A túra során még  számos ilyen bürü híddal talákozunk majd. Honnan van víz a tóban?

Menjenek fel a Kócsag-toronyba! Ahogy haladunk felfelé, az első szinten találkozunk a nagy-kócsaggal (Egretta alba), kilátónk névadójával. Ez a faj a természetvédelem címermadara, az 5 forintos érme hátulján is látható. Sóstón is gyakori gémféle, nádasok szegélyén gyakran megfigyelhető. Vonuló faj, de télen is egyre gyakrabban találkozhatunk áttelelő példányaival. Figyeljük meg a madarakat a toronyból! A Sóstón előforduló madárfajok száma eléri a 90-et. Kik is ők?

Haladjanak óvatosan, csendesen a víz felé! Itt közelről megfigyelhethetik a mesterséges szigeteket. A számos ilyen mesterséges sziget található a Sóstón. Ezek a szigetek iszapból épültek, ágakkal, ún. rőzseművel vannak megerősítve, hogy a víz ne mossa el őket. A Sóstó 2016-17-es rehabilitációja során épültek ezek a szigetek. Kik lehetnek a lakói? Mi a céljuk egyáltalán?

Most az Északi- és a Déli-tómedret elválasztó gáton haladnak át. Ezen a gáton egy kétaknás vízkormányozó műtárgy található, ami lehetővé teszi, hogy magas vízállás esetén az Északi-mederből a Déli-tóba is víz jusson. A Déli-tómederben is számos faj találja meg az életfeltételeit, többek között gyakran hallhatjuk a fácán hangját, de őzek, rókák is előszeretettel látogatják, a nádasból pedig gyakran szólal meg nyári időszakban a nádi tücsökmadár és a nádirigó. Érdemes megfigyelni az Északi- és Déli-tómeder közti különbségeket, vajon mi az oka?

Elérkeztek a Nádi berekbe. Körbe sétálva először a Tavi-rózsa sétánnyal találkozunk. A bevezető bürü mellett elsősorban nyári időszakban találkozunk a virágzó tündérrózsákkal. Tovább haladva egy leskunyhóhoz is elérünk. Figyelmesen szemlélődünk, több érdekes növényfajjal találkozhatunk. Hányat ismernek fel közülük?

Menjenek fel a Bíbic-lesre! A bíbic jellegzetes bóbitájáról könnyen felismerhető, közkedvelt madárfajunk. A hazánkban is költő partimadarak közül messze a leggyakoribb. A leshez eső legközelebbi szigeten megfigyelhetjük egy-egy példányát költési időszakban. Nézzünk körül a les környékén is! Megtalálhatjuk a galagonyát és a bodzát is. A galagonyát a népi gyógyászatban gyógynövényként is alkalmazzák: jótékony hatással van a szívműködésre, a bodza szintén gyógynövény, virága rendkívül ízletes, bogyóját pedig festőanyagként is alkalmazták. Ismertek-e ezekhez a fajokhoz kapcsolódó verseket, mondókákat?

Lessük meg a tavat a magasból! Figyeljük meg az élőhelyfoltok mozaikos elhelyezkedését, nádas, szigetek, nyílt vízfelületek, lagúnák váltogatják egymást. A Sóstó Székesfehérvár egyetlen természetes tava. De hogyan kerül víz a tóba? A rehabilitáció során a vízpótlást (a csapadékon kívül) több forrásból oldották meg a szakemberek. A vízutánpótlás rendszerének megértésében segít a tábla a kilátó tetején.